2014. október 18., szombat

Kőhegyi túra és az Úr küldte fotós

Sziasztok!

Hát, milyen érdekes dolgok történnek velünk! Felmentünk szombaton a kőhegyre a családdal 8 lábon. Néha tízen (ekkor az Alex a saját lábát használta). Eszembe jutott, hogy miért nincsen nálunk fotógép, erre Robi 'kölcsönadta' a legújabb céges telefonját, de nagyon féltette, nehogy 'náthát' kapjon nálam, ezért gondoltam a kezdeti pár fotó után nem is fotózunk többet. Felérve a tetőre azért mégis megkértünk egy aranyos nyugdíjas túracsapatból hátramaradt férfit, aki még az öltözékét tekintve a 80-as éveknek hódolt, hogy készítsen egy családi fotót rólunk. A végén kiderült, hogy a 80-as években fotós volt a szakmája. Annyira belejött a fotózásba, hogy az egész csapat eltűnt körüle, és a végén ellenkező irányba indult el, mint amerre a csapat ment... egyszer még összeakadtunk vele a bozótos úton, amint a csapatát kereste, aztán útba igazítottuk (mi láttuk a csapatot, amint elment, csak azt nem tudtuk, hogy ő is hozzájuk tartozik, annyira elfotózkodott...). Szegény fickó... Aztán jót ettünk és szórakoztunk a hegytetőn a túrista háznál. Kutyusoztunk, vidámkodtunk. Alexnek egész végig mondtuk, hogy majd megnézzük az állatokat odafent, erre, nem kilakoltatták az állatokat, és szegény gyereknek megmutattam az üres elkerített telekrészt a büdös pottyantós wc mellett.... jaj! Lefelé menet a kőhegyről meg egyszer csak előbukkan a semmiből egy férfi, aki a bozótból kiabál, hogy: 'Erre rövidebb!' Na, elindultunk arra, aztán, mintha egyszer csak magazinfotózásra értünk volna, elkezdett fotózni minket, és mondta, hogy csak gyalogoljunk természetesen, meg így-úgy amúgy. Kikísért minket a kilátóhoz, és ott is készített pár fotót a bazinagy felszereltségű gépével. Gondoltuk: miazéletértminket? Azért a végén gyorsan elkértük az emailjét, hogy küldje már át a képeket nekünk is. Szentendréről jött az egyik mozitól. Ezeket fotózta rólunk:

Az ajándék kép fentről

Hogy ez a Robi mindig vicsorog

Köszönjük a szép fotókat Uram :DDD!!!
Hazafelé csak 8 lábon jöttünk le a hegyről, és a kispocok a fáradtságtól már majdnem az autóhoz érve elesett (kb. csak ekkor tettük le), és feldagadt a felső kis ajka... amúgy harci sebesülés nélkül megúsztuk az esetet :DDD!