2014. december 31., szerda

Szilveszteri szunyóka

Annyira aranyosak voltak, gondoltam megörökítem a fiúkat. Szilveszter napján beszunnyadtak délután. Alex ma nagyon korán kelt, és persze, nálunk kötött ki. Aztán nem tudott már visszaaludni, na, gondoltuk mi lesz ebből: nyűglődés! Az is lett, aztán reggeli után az udvaron a hidegben hűlt le a kis kedélye, mert már bent sokat tett a nem is égő tűzre. Persze, ebédkor már kókadozott, leves után már tettette, hogy alszik az etetőszékben... de, dörzsölte is a szemét, az igaz, pedig szent meggyőződésem, hogy csak a tökfőzeléket akarta megúszni! Ami sikerült is neki, én meg erre ettem 3 tányérral belőle! Egyet a gyerek kedvéért, egyet apa kedvéért, egyet anya kedvéért. Aztán, amikor altatás jött, nem én mentem vele mégse, mert maradt a mosás teregetése, meg a felmosás... ezért apát küldtem szenderegni a gyerkőccel, ő ezt el is vállalja készségesen. Az italomat bent felejtettem a szobában, ezért mentem be, és olyan szép csendéletet láttam, hogy nyomban meg kellett örökítenem, kivételesen: a jelenkornak!
A fiúk alszanak! Hangzott el egy régi kazetta mesében, ez jutott eszembe róluk.

Aludni stílusosan is lehet!
Remélem bírni fogják az estét, vendégek jönnek, és elvileg belátogatunk egy szilveszteri buliba is utána... szegény böki! Reméljük a sok durrogtatáskor nem lesz rosszul! Tavaly nálunk aludt a szobában, de tűzijátékkor majdnem az ágyba is bebújt!!! A pocok végigaludta tavaly az egész dáridót, idén mi lesz???

2014. december 27., szombat

Szánkózás első hóban Pomázon

Hála Istennek pár napja leesett a hó Pomázon, így nem maradtunk csúfosan hó nélkül ebben az évben. Már azt hittük a gyerkőc is bolondnak néz minket, mit mesélünk annyit a fehér valamiről a könyvekben... nem is létezik! De aztán mégis! A hideg az nagy, de a csúszást rettentően élvezi az Alex. A jeges úton is nagyokat kacag, ahogy csúszkál a lába. A kertben kicsit lejtős a hátsó rész, ezért lehetett húzni-vonni a szánkót rajta. Amikor kimentek a fiúk, gyorsan kiugrottam az erkélyre, hogy lefotózzam őket! Az első emlékezetes hó Alex számára!!!

Elcsípett legények
Leálltak egy fotó erejéig
Másnap én is húztam Alexet, tetszett neki. Kár, hogy az utakon nincsen hó, ezért ott nem tudjuk húzni a gyereket... Ott marad a motor és a csizmacsúszás!

2014. december 24., szerda

Karácsony este

Karácsony este szépen telt, sok finomsággal, halászlével, és ajándékokkal. Itt voltak a mamáék, meg öccse, és ettől társasabb lett a hangulat! Sok kép van, ezért azokat posztolom, és majd alá írok kommentet!
Alex a mamáéktól csúszdát kapott, és le sem lehetett vakarni róla...

Mama masszírozót kapott Papitól, ezt senki nem próbálta ki

Apa bort meg párnát kapott, Papi tőlünk finom fűszereket, ő volt a főfotós

Öccse baglyot, meg 'no tobacco' gyertyát, ezt tőlünk :DD Anya vízforralót kapott öccsétől, tőlünk meg Gituséktól waffelsütőt

Alex dömping ajándékot kapott, a végén már nem is érdekelte semmi, becsődölt  :DD

Hát mi ez??? A nagy gitárszerelem! Ezt tőlünk kapta, meg egy hintát

Baba és a gitárszerelem
Mára elég a posztolásból, megyek enni, mert megéheztem!!! Az a jó karácsonyi halászlé!!! Kéne abból még!

2014. december 21., vasárnap

Ajándék falónak ne nézd a .... semmijét!!!

Sziasztok, sziasztok!

Hát, nagy meglepiben volt részünk, amikor hazaértünk gyüliből. A szembeszomszéd bácsi kikiabált nekünk, hogy, ha nem gond, adna egy régi falovat az Alexnek, nagyon poros, a padlásról, de ha nem szégyelljük, odaadja. Nagyon örültünk neki, és én becipekedtem, Robiék meg várták a hidegben a falovat. Amikor behozták, nagyon megörültem, mert nagyon szép volt, és valahogy érzések sütöttek belőle. Ez nem egy mostani polcról levett faló, hanem igazi kézimunka. A bácsi nagynénijéé volt, vagy kié. Lepucoltuk, és még ebéd előtt Alex birtokba vette. Nagyon tetszett neki, és egy idő után igazi mászókánaktekintette: ki be mászott belőle, hátra állt és úgy hintázott, mindent kipróbált!
Ime, a faló eredeti állapotában:

Tetszik ez nekem
Babáé!
Most per pillanat öccse kezelésbe vette a lovat (amitől persze az egész család tart...), mert nekiállt lesmirglizni a lovat, hogy szépen lefessük. 1-2 napja a ló fele még megvolt vastagságban... azt hiszem gyorsan lefestem, mielőtt eltűnik az egész!!!

Gyerekszoliban

Amíg mi Robival meghallgatjuk a Biblia órát, Alex a gyerekszoliban játszik. Nagyon szereti a gitárzenét, ezért az elején bent van velünk, aztán megy játszani a pajtikkal. Végre nem felejtettük el elvinni a fotógépet, és megörökítettük ezt is az utókornak, meg Alexnek, ha nagy lesz. Először még nem vett észre minket, és elcsíptük, amint játszik. Nagyon édes volt! Most, amikor formáztam a képet, vettem észre, hogy valami szörnyféle ember volt a kezében!! Te jó ég, gondoltam, honnan szedte ezt a gyerek :DDD ????
A szörnyember
 Persze, aztán meglátott minket a kis huncut, és nyomban örömtáncba kezdett, meg jött a nagy bohóckodás!!! Sikerült valahogy a tekerőn egy jó fényképmódot elcsípni, és pont jókor kattant a gép! Végre egy jó kép a huncutkodó fiúról!!! :DDD

Röpülök hozzátok a birodalmamból :)
Hát, ez is megvan örökítve, a család örömére!

2014. december 20., szombat

Apa és esti mese olvasás

Tegnap este nagy élményben volt részünk: apa olvasott esti mesét. Vagyis, mondta az esti mesét. Gondoltam, kicsit relaxálok, pihentem, vártam a szép történetet. Persze, ez Kippkopp karácsonya volt, amit sokszor meséltem Alexnek délutáni alvás előtt, ezért ismertem a részleteket (meg ő is :). A baba persze össze vissza lapozott, apának ez mindegy, mert az elején csak nézte a könyvet, meg sem szólalt. Mondtam neki: -Apa, mesélj már! Na, akkor elkezdte...
-Ez itt a gesztenye. (mutatott a gesztenyegyerekre)
Mondom félig szunyókálva:
-Annak Kippkopp a neve!
Apa:
-Ez itt Kippkopp. (nagy csönd utána)
Megint szólok:
-Apa mesélj!
Eggyel előző oldal:
-A Gesztenye bemászik az ablakon a karácsonyfához.
-Apa! Itt mászik ki! Ez a mese vége, lapozz előre. (próbálok megint pihenni, Alex belelapoz a könyv közepébe..)
Apa rámutat a csillagra:
-Ez itt a Twinkle Star. (elkezd énekelni) Twinkle, twinkle, little star ....

Twinkle Star
 -APA! -mondom neki- Ezt nem így ismeri a gyerek! Ez a karácsonyi csillag a fa csúcsáról...
Apa:
-Ez itt a csillag. (kis szünet) Ez itt a hóember, ez itt a gomba, ez itt a kókuszdió ....
-Kókuszdió???!! De olyan nincs is a mesekönyvben! (ránéztem az oldalra) Apa, ez itt a Kippkopp lába!!!
A kókuszdió...
Apa:
-Ja...pedig úgy nézett ki, mint egy kókuszdió.. (Alex lapoz)
Apa (másik oldal):
-Ez itt a néni és a bácsi...
-De Robi! Az ott anya és apa akik ajándékot adnak egymásnak.... ez a családi karácsony!
Néni és bácsi 
 Anya:
-.... olvasd inkább a szöveget a lapon!
(következő oldal valamelyike)
Apa (olvasást tettet):
-Kippkopp felfelé mászik a fán.
A könyvbe ez volt írva az első sorba:
Elindult lefelé...
Anya felélénkülve:
 -JAJ! Na jó, keressük meg az utolsó oldalt.
Apa, akinek kezdett tetszeni, hogy érdeklődést váltott ki a mesélése, belejött a történetbe:
-És Kippkopp elindult hazafelé. De, egyszer csak érezte, hogy beszorult valami a gyomrába, és fingania kellett, Pukk!!! (apa nagyot nevetett saját viccén, mi meg néztünk: a két csalódott mesehallgató...)
Kippkoppnak fingania kell
-Na jó, ALVÁÁÁS! -adta ki anya az utasítást, és elindult a gyerkőccel a másik szobába...
:D:D:D:D:D:D:D

--------

A történethez az még hozzá tartozik, hogy másnap találtam egy olyan oldalt, ahol azt támasztották alá, mennyire jó, ha az apa olvas mesét a gyereknek! Jobb eredményeket érnek el teszteken, stb... Ami, biztosan így van szerintem is, főleg, ha olvassa a mesét... :D, minden esetre, tanulságos történet mindannyiunknak: Ha apa olvas a gyereknek, hallgassunk bele a történetekbe!!! :DDDDD
cikk magyarul:  http://www.pampers.hu/hu/making-memories-why-dads-should-read-aloud

ui. Apa mesélési szokásai nem ismeretlenek számomra, egyszer kiposztolom az egyik esti meséjét, amit nekem mondott házasságunk elején. A címe: Háromlábú tyúk. Gondolhatjátok, nem ért jó véget szegény a három lábával....!

2014. december 17., szerda

A nyaklánc

Azt hiszem novemberben volt itt a Margit mama, és hozta a barna nyakláncát, ami Alexnek nagyon tetszett. Odaadta neki játszani, bár akkor is mondtuk, hogy nagy eltüntetőművész a kis pajtika. A sok játszás után, amikor a mama ment volna el, nem is találta a nyakláncot, és hiába kérdeztük az Alexet, hogy hova tette, furcsa helyekre mutogatott, ahol semmi sem volt  :DDDD. Hát, belenyugodtunk, hogy mint a legtöbb nem talált játék a 'nagykukában' végzezte, hogy biztosan ez a nyaklánc is oda került... Aztán decemberben jött a Sztasek papa, és megágyaztam neki, feszítettem ki a lepedőt az ágyon, aztán megijedtem, hogy valami barnaság van az ágy végében a rácsokra felakadva! De, nem állat volt, hanem a mama nyaklánca! Persze, Alexnek nagyon tetszett, hogy meglett a nyaklánc, és este fürdés előtt a nagy huncutkodásban fel kellett venni, és a tükörben nézegette magát :DDD. Nagy viháncolás volt, aztán biztonságba helyeztük a nyakláncot a fürdőben, és ment minden tovább a maga rendjében :))) Mindez tegnap este történt. Gyorsan megörökítettem a nagy momentumot, ez igazi kaland volt számunkra, és várjuk, hogy előkerüljön a többi keresett tárgy is!!! Hi-hi...

Hát megvan a nyaklánc, nem ette meg a kukamanó!