2014. december 31., szerda

Szilveszteri szunyóka

Annyira aranyosak voltak, gondoltam megörökítem a fiúkat. Szilveszter napján beszunnyadtak délután. Alex ma nagyon korán kelt, és persze, nálunk kötött ki. Aztán nem tudott már visszaaludni, na, gondoltuk mi lesz ebből: nyűglődés! Az is lett, aztán reggeli után az udvaron a hidegben hűlt le a kis kedélye, mert már bent sokat tett a nem is égő tűzre. Persze, ebédkor már kókadozott, leves után már tettette, hogy alszik az etetőszékben... de, dörzsölte is a szemét, az igaz, pedig szent meggyőződésem, hogy csak a tökfőzeléket akarta megúszni! Ami sikerült is neki, én meg erre ettem 3 tányérral belőle! Egyet a gyerek kedvéért, egyet apa kedvéért, egyet anya kedvéért. Aztán, amikor altatás jött, nem én mentem vele mégse, mert maradt a mosás teregetése, meg a felmosás... ezért apát küldtem szenderegni a gyerkőccel, ő ezt el is vállalja készségesen. Az italomat bent felejtettem a szobában, ezért mentem be, és olyan szép csendéletet láttam, hogy nyomban meg kellett örökítenem, kivételesen: a jelenkornak!
A fiúk alszanak! Hangzott el egy régi kazetta mesében, ez jutott eszembe róluk.

Aludni stílusosan is lehet!
Remélem bírni fogják az estét, vendégek jönnek, és elvileg belátogatunk egy szilveszteri buliba is utána... szegény böki! Reméljük a sok durrogtatáskor nem lesz rosszul! Tavaly nálunk aludt a szobában, de tűzijátékkor majdnem az ágyba is bebújt!!! A pocok végigaludta tavaly az egész dáridót, idén mi lesz???

2014. december 27., szombat

Szánkózás első hóban Pomázon

Hála Istennek pár napja leesett a hó Pomázon, így nem maradtunk csúfosan hó nélkül ebben az évben. Már azt hittük a gyerkőc is bolondnak néz minket, mit mesélünk annyit a fehér valamiről a könyvekben... nem is létezik! De aztán mégis! A hideg az nagy, de a csúszást rettentően élvezi az Alex. A jeges úton is nagyokat kacag, ahogy csúszkál a lába. A kertben kicsit lejtős a hátsó rész, ezért lehetett húzni-vonni a szánkót rajta. Amikor kimentek a fiúk, gyorsan kiugrottam az erkélyre, hogy lefotózzam őket! Az első emlékezetes hó Alex számára!!!

Elcsípett legények
Leálltak egy fotó erejéig
Másnap én is húztam Alexet, tetszett neki. Kár, hogy az utakon nincsen hó, ezért ott nem tudjuk húzni a gyereket... Ott marad a motor és a csizmacsúszás!

2014. december 24., szerda

Karácsony este

Karácsony este szépen telt, sok finomsággal, halászlével, és ajándékokkal. Itt voltak a mamáék, meg öccse, és ettől társasabb lett a hangulat! Sok kép van, ezért azokat posztolom, és majd alá írok kommentet!
Alex a mamáéktól csúszdát kapott, és le sem lehetett vakarni róla...

Mama masszírozót kapott Papitól, ezt senki nem próbálta ki

Apa bort meg párnát kapott, Papi tőlünk finom fűszereket, ő volt a főfotós

Öccse baglyot, meg 'no tobacco' gyertyát, ezt tőlünk :DD Anya vízforralót kapott öccsétől, tőlünk meg Gituséktól waffelsütőt

Alex dömping ajándékot kapott, a végén már nem is érdekelte semmi, becsődölt  :DD

Hát mi ez??? A nagy gitárszerelem! Ezt tőlünk kapta, meg egy hintát

Baba és a gitárszerelem
Mára elég a posztolásból, megyek enni, mert megéheztem!!! Az a jó karácsonyi halászlé!!! Kéne abból még!

2014. december 21., vasárnap

Ajándék falónak ne nézd a .... semmijét!!!

Sziasztok, sziasztok!

Hát, nagy meglepiben volt részünk, amikor hazaértünk gyüliből. A szembeszomszéd bácsi kikiabált nekünk, hogy, ha nem gond, adna egy régi falovat az Alexnek, nagyon poros, a padlásról, de ha nem szégyelljük, odaadja. Nagyon örültünk neki, és én becipekedtem, Robiék meg várták a hidegben a falovat. Amikor behozták, nagyon megörültem, mert nagyon szép volt, és valahogy érzések sütöttek belőle. Ez nem egy mostani polcról levett faló, hanem igazi kézimunka. A bácsi nagynénijéé volt, vagy kié. Lepucoltuk, és még ebéd előtt Alex birtokba vette. Nagyon tetszett neki, és egy idő után igazi mászókánaktekintette: ki be mászott belőle, hátra állt és úgy hintázott, mindent kipróbált!
Ime, a faló eredeti állapotában:

Tetszik ez nekem
Babáé!
Most per pillanat öccse kezelésbe vette a lovat (amitől persze az egész család tart...), mert nekiállt lesmirglizni a lovat, hogy szépen lefessük. 1-2 napja a ló fele még megvolt vastagságban... azt hiszem gyorsan lefestem, mielőtt eltűnik az egész!!!

Gyerekszoliban

Amíg mi Robival meghallgatjuk a Biblia órát, Alex a gyerekszoliban játszik. Nagyon szereti a gitárzenét, ezért az elején bent van velünk, aztán megy játszani a pajtikkal. Végre nem felejtettük el elvinni a fotógépet, és megörökítettük ezt is az utókornak, meg Alexnek, ha nagy lesz. Először még nem vett észre minket, és elcsíptük, amint játszik. Nagyon édes volt! Most, amikor formáztam a képet, vettem észre, hogy valami szörnyféle ember volt a kezében!! Te jó ég, gondoltam, honnan szedte ezt a gyerek :DDD ????
A szörnyember
 Persze, aztán meglátott minket a kis huncut, és nyomban örömtáncba kezdett, meg jött a nagy bohóckodás!!! Sikerült valahogy a tekerőn egy jó fényképmódot elcsípni, és pont jókor kattant a gép! Végre egy jó kép a huncutkodó fiúról!!! :DDD

Röpülök hozzátok a birodalmamból :)
Hát, ez is megvan örökítve, a család örömére!

2014. december 20., szombat

Apa és esti mese olvasás

Tegnap este nagy élményben volt részünk: apa olvasott esti mesét. Vagyis, mondta az esti mesét. Gondoltam, kicsit relaxálok, pihentem, vártam a szép történetet. Persze, ez Kippkopp karácsonya volt, amit sokszor meséltem Alexnek délutáni alvás előtt, ezért ismertem a részleteket (meg ő is :). A baba persze össze vissza lapozott, apának ez mindegy, mert az elején csak nézte a könyvet, meg sem szólalt. Mondtam neki: -Apa, mesélj már! Na, akkor elkezdte...
-Ez itt a gesztenye. (mutatott a gesztenyegyerekre)
Mondom félig szunyókálva:
-Annak Kippkopp a neve!
Apa:
-Ez itt Kippkopp. (nagy csönd utána)
Megint szólok:
-Apa mesélj!
Eggyel előző oldal:
-A Gesztenye bemászik az ablakon a karácsonyfához.
-Apa! Itt mászik ki! Ez a mese vége, lapozz előre. (próbálok megint pihenni, Alex belelapoz a könyv közepébe..)
Apa rámutat a csillagra:
-Ez itt a Twinkle Star. (elkezd énekelni) Twinkle, twinkle, little star ....

Twinkle Star
 -APA! -mondom neki- Ezt nem így ismeri a gyerek! Ez a karácsonyi csillag a fa csúcsáról...
Apa:
-Ez itt a csillag. (kis szünet) Ez itt a hóember, ez itt a gomba, ez itt a kókuszdió ....
-Kókuszdió???!! De olyan nincs is a mesekönyvben! (ránéztem az oldalra) Apa, ez itt a Kippkopp lába!!!
A kókuszdió...
Apa:
-Ja...pedig úgy nézett ki, mint egy kókuszdió.. (Alex lapoz)
Apa (másik oldal):
-Ez itt a néni és a bácsi...
-De Robi! Az ott anya és apa akik ajándékot adnak egymásnak.... ez a családi karácsony!
Néni és bácsi 
 Anya:
-.... olvasd inkább a szöveget a lapon!
(következő oldal valamelyike)
Apa (olvasást tettet):
-Kippkopp felfelé mászik a fán.
A könyvbe ez volt írva az első sorba:
Elindult lefelé...
Anya felélénkülve:
 -JAJ! Na jó, keressük meg az utolsó oldalt.
Apa, akinek kezdett tetszeni, hogy érdeklődést váltott ki a mesélése, belejött a történetbe:
-És Kippkopp elindult hazafelé. De, egyszer csak érezte, hogy beszorult valami a gyomrába, és fingania kellett, Pukk!!! (apa nagyot nevetett saját viccén, mi meg néztünk: a két csalódott mesehallgató...)
Kippkoppnak fingania kell
-Na jó, ALVÁÁÁS! -adta ki anya az utasítást, és elindult a gyerkőccel a másik szobába...
:D:D:D:D:D:D:D

--------

A történethez az még hozzá tartozik, hogy másnap találtam egy olyan oldalt, ahol azt támasztották alá, mennyire jó, ha az apa olvas mesét a gyereknek! Jobb eredményeket érnek el teszteken, stb... Ami, biztosan így van szerintem is, főleg, ha olvassa a mesét... :D, minden esetre, tanulságos történet mindannyiunknak: Ha apa olvas a gyereknek, hallgassunk bele a történetekbe!!! :DDDDD
cikk magyarul:  http://www.pampers.hu/hu/making-memories-why-dads-should-read-aloud

ui. Apa mesélési szokásai nem ismeretlenek számomra, egyszer kiposztolom az egyik esti meséjét, amit nekem mondott házasságunk elején. A címe: Háromlábú tyúk. Gondolhatjátok, nem ért jó véget szegény a három lábával....!

2014. december 17., szerda

A nyaklánc

Azt hiszem novemberben volt itt a Margit mama, és hozta a barna nyakláncát, ami Alexnek nagyon tetszett. Odaadta neki játszani, bár akkor is mondtuk, hogy nagy eltüntetőművész a kis pajtika. A sok játszás után, amikor a mama ment volna el, nem is találta a nyakláncot, és hiába kérdeztük az Alexet, hogy hova tette, furcsa helyekre mutogatott, ahol semmi sem volt  :DDDD. Hát, belenyugodtunk, hogy mint a legtöbb nem talált játék a 'nagykukában' végzezte, hogy biztosan ez a nyaklánc is oda került... Aztán decemberben jött a Sztasek papa, és megágyaztam neki, feszítettem ki a lepedőt az ágyon, aztán megijedtem, hogy valami barnaság van az ágy végében a rácsokra felakadva! De, nem állat volt, hanem a mama nyaklánca! Persze, Alexnek nagyon tetszett, hogy meglett a nyaklánc, és este fürdés előtt a nagy huncutkodásban fel kellett venni, és a tükörben nézegette magát :DDD. Nagy viháncolás volt, aztán biztonságba helyeztük a nyakláncot a fürdőben, és ment minden tovább a maga rendjében :))) Mindez tegnap este történt. Gyorsan megörökítettem a nagy momentumot, ez igazi kaland volt számunkra, és várjuk, hogy előkerüljön a többi keresett tárgy is!!! Hi-hi...

Hát megvan a nyaklánc, nem ette meg a kukamanó!








2014. november 25., kedd

Bababmamázás

Nagyon jó volt, hogy egyszer nálunk volt a babamama kör :) Csak várni kellett a vendégeket, és a terepet előkészíteni a gyerkőcök számára. Ez azért fontos már az Alexnek, mert kezdi megérteni, mi az övé, anyáé, apáé, és kell, hogy mások is legyenek a kis életterébe, mert nagyon egyke irányba hajlik... Nagyon jó volt, hogy mások is jöttek, csak Alex a legnagyobb, ezért neki nincs nagyon 'móka', mert ő azt szereti, ha nagyok után mehet, és őket zavargathatja :DDD A kisebbek, főleg a fiúk konkurencia neki, mert ugyanazt szeretnék, mint ő. A lányokkal elvan, mert mások érdeklik őket, mint Alexet :))) Először Betty és Bogi érkezett, ekkor fotóztunk, utána, amikor Anna és Dávid, Eszti és Enikő érkeztek, már elfelejtettük a fotózást... de legalább megörökítettük Bettyéket, valamint az itt maradt kis sállal Alex vadorzózását :DDD!

Betty és Bogi
Játék együtt
Nahát, ez a kendő pont megy a kis napszemcsimhez :DDD

Kettesben

Eljutottam én is idén a Kiáltás az Életért Egyesület jótékonysági bankettjére. Már nagyon vártam, hogy picit kimozduljak, ezért gyorsan kerítettünk egy kedves babysittert, és elvágtattunk Robival. Már kb. 2 éve Robi konferálja fel az eseményeket az esten, és nagyon megszerették, ezért mindig visszahívják. Ennek én is örülök, mert mi is támogatjuk az Egyesület nézeteit, célkitűzéseit. Ők segíteni szeretnének váratlanul teherbe esett nőknek, főleg abban, hogy tartsák meg a a babát, valamint segítséget nyújtanak abortusz utáni krízishelyzetekben. Idén már a megelőzésre, felvilágosításra is hangsúlyt fektettek iskolákban. 
Idén Robi nagy feladat elé volt állítva, mert a bankett napján tudta meg, hogy a főelőadó lemondta a fellépést, és a főzenész sem tud eljönni. Mindezt neki kellett kommunikálnia a vendégekkel, úgy, hogy ne érezzék, nagy mézesmadzagot húztak el előttük, és csak egy spagóca maradt belőle. De, szerintem senki nem érezte ezt, mert nagyon jó és tartalmast volt az este! Robi annyira belejött, a végén vicceket is mesélgetett, azt hittem kinyírom :DDD

A terem egyik része




Kettesben
 A finom vacsora után desszertet is szervíroznak, lehet ezért szeretek menni igazán! :DD

2014. november 20., csütörtök

A mi Blökink

Felhő nagyon édes, amikor a kicsi kutyát párnának használja! Igazi kis szundító hatást kelt. Változatos formában találunk rá este, amikor megnézzük, vagy napközben, amikor szundít :)) Igaz, most csak elbújt mögé, de ezt nem tudtam kihagyni, olyan édes volt, és időm is akadt egy képre, ezért lefotóztem: Ime, Blöki, a szundító!

Ez nekem van idetéve

ui. kicsit nagy fekhelyet vettünk neki, ugye, gondolatban a kutya mindig nagyobbnak tűnik.. Akár egy medve is elférne benne :DD

2014. november 11., kedd

Mai napunk kalandjai

Ma sok mindent tettünk, nagyokat sétáltunk, új baba angolt próbáltunk meg. Délelőtt angol után elmentünk a közeli játszótérre, és hintáztunk. Ez a legjobb dolog, mert olyan, mint egy magán játszótér, de általában csak mi vagyunk kint. Gondoltam, most magammal viszem a gépet, hátha történik valami, amit le tudok fotózni. A kis Alexet ezért lekaptam a hintában, annyira cukor volt!

Itt van az ősz
Nagyon szép parkban van a játszótér, és a kastély is szép látványt ad, Alexnek ezt megörökítettem. Az ősz kimondottan szép itt, ezért még szuper, hogy most tudtam képeket készíteni!

Teleki-Wattay kastély
Fenti játszórész lentről
 Hazaérve nagy sétakörről egy fekete macska jött szerencsére, és utána még egy. Ezzel be tudtam csalni Alexet a kertbe, mert nagyon kellett wc-re mennem.... Szuper volt, hogy a cica bejött Alex után. Én már csak az emeletről lejőve azt láttam, hogy a gyerek az ajtóban áll, és mondja 'sicc' kergette el a macskát, mert be akart jönni a házba :DDD!!! Közben a  Felhő békésen szunyókált a helyén az előszobában! Még amikor ki is küldtem a Felhőt, akkor sem akart kimenni, szimatolt a levegőbe, majd visszafordult a házba! Na ezt nevezem! Ezt már le is videóztam :)))

Jön a macska!
 Aztán este, amikor a fiúkat kiküldtem játszani, hogy készítsem a vacsorát, Alex elcsórta a csizmámat, miközben a kinti nadrágjáért felmentem, és bekészült a motorral a sétára!! Így nézett ki:

Indulok szó se róla
Azért jó, hogy most már vacsi meg buldózeres fürdetés után már ágyban vagyunk, és megírtam a családnak és barátoknak a posztokat :)))) na meg az utókornak ; )
Jó éjt!

Baba és Apa kalandjai 1-2.

Ha Robi és Alex elindul, akkor kalandnak néznek elébe, az biztos. A mai estét írom le először, aztán az első kalandos estét. Tehát, mindennek a kiindulása, hogy a férfiakat kipateroljam kora este itthonról, hogy tudjak főzni vacsorára és 2-3 napra. Sajnos, ez néha csak így megy. Először még sajnáltam, hogy nem együtt megyünk, aztán rájöttem, mindenkinek jobb ez így: én viszonylag gyorsan (és égetés mentesen :) megfőzök, ők meg, mint utólag mindig kiderül, jól szórakoznak (Robi néha bolondot csinál magából :), és én emiatt nem égek le :DDD. Mellesleg a többi estén mindig együtt megyünk este kutyát sétáltatni családi sétára, tehát nem maradok le sok mindenről.

Tehát, ma elindultak az iskola mögötti egérúton, ahol van a kapu a kastélyparkhoz, ahova kutyát nem lehet bevinni. Ma a Felhőt is vitték, és persze a kis Alex beroncsolt a parkba, ahonnan sikerült kivarázsolni Robinak, és mentek tovább. Felhő kivételesen nem támadta meg a kóbor kutyáknak kitett kaját a kutyamenhelyt segítő háznál (ezért tegnap büntit kapott, pórázon sétált tovább). Aztán kimentek a macskaköves térre, ahol tovább sétáltak az orvosi rendelő mellett, ahol egy mentő autó állt. Ide a kis Alex bekéretőzött, és a doktornéni megmutatta neki az autót. Aztán jött a beteg néni és Alexnek távoznia kellett. Mentek tovább, és az épülő körforgalomnál a kis Alex mutatta, hogy a tűzoltóság felé jöjjenek haza. Amikor elmentek mellette, akkor látták, hogy valami folyik ott, és kiderült, hogy ifjúsági oktatás van minden kedden este. Ilyenkor egy 18 éves fiatal tűzoltóifjonc a kisiskolásoknak tanít valamit a tűzoltóautókról, meg gondolom minden ehhez kapcsolódó dologról. Persze, Robiék bementek, és a kis Alex tűzoltó autózott, meg kormányozott, és sisakot húzott meg minden. Tehát babaparadicsom volt neki. Mindeközben, Felhő kutyát kint várakoztatta a Robi, és kinnt is maradt fekve. Utána hazáig jöttek kismotorral (Alex), és a végén meg Alex egy nénit meg valami lányát követte, akik útban hazafelé laktak, és a pulijukat sokszor láttuk már a kerítés másik oldalán. Velük is beszélgettek, aztán hazajöttek. Persze, amikor elmentek abban egyeztünk meg, hogy vacsorára hazaérnek, gondolhatjátok, majdnem fürdetésre értek haza! Nem is bántam, én meg nyugodtan meghallgattam a kreatív istentiszteletet a golgotatv-n főzés közben :D.
Fotókat ha Robi letölti őket :)

Első kalandjukból csak egy fontos momentumra emlékszem, ami a leégés kategóriájába tartozik, persze Robi csak nevetett rajta, amikor elmesélte. Ha nem vagyok ott, akkor én is nevetek ezeken, csak aztán rájövök, hogy végülis a gyerek miatt előbb-utóbb összerakják, hogy egy család vagyunk... :DD :(((( hi-hi. JAj! Tehát, a templomos sztori. Elmentek csak ketten sétálni, és hogy-hogynem kikötöttek a templomnál. Valahogy mindig akkor sikerül ketten elmenniük, amikor történik valami este a katolikus templomban. Én megfigyeltem, ha én megyek a gyerekkel, mindig zárva van. Ki érti ezt??? Tehát, mise volt, és benéztek, Gyerek rendesen felöltöztetve, sapka, sál, kabát, Robi mellénybe. Amíg orgona volt, addig jól elvoltak, aztán áldozás lebonyolítása közben Alex elkezdett kurjongatni valamiket, hogy 'lyaj-jaj' meg ilyenek, ezért a Robi kihozta, és magyarázta neki, hogy mit lehet mit nem. Aztán, amikor zene jött, visszamentek, és a sor végére álltak a templom végében. Ugye, ilyenkor jönnek 'gratulálni a segédek', ahogy Robi mondja (:DDD), és megrázzák az emberek kezét, és amikor Robiékhoz értek (Alex az ölében volt), akkor látta, hogy furcsán néz rá a segéd, aztán 'gratulál', és elmegy. Ezután vette észre Robi, hogy amíg odakint voltak, bohóckodásból Alex kis sapkáját a feje tetejére tette, amit ott felejtett, és gratulálás közben is a feje tetején ült a kis gyereksapka.....    ehhez persze el kell képzelni Robit ebben a helyzetben   .......    .......  no comment.

Persze, már az ifjú atya ismerhet minket látásból, itt-ott felbukkantunk általuk szervezett eseményeken, meg hát mindig járjuk a 'templomköröket' kutyástul, majd gyerekestül. :DD. Amikor korábban egyik este a parókia előtt sétáltunk, civilben volt az atya (kicsit Mr. Bean-es a kiállása számomra), valakivel beszélgetett könnyedén. Mentünk szépen, aztán Robi meglátta az atyát, hirtelen nem tudta mit is mondjon, de valami kényszere támad, hogy mondjon valamit, és odaköszönt fejbólintással, hogy 'dícsértessék'. Hát azt hittem kitör a nevetés belőlem, olyan furcsa helyzet volt, még a pap is meglepődött rajta :DD! Robi a nagy katolikus!!! :DD áldozás számára 'osztják a korongot' :DDDD kinyiffanok. Erről sajnos nincsen fotóm, pedig jó lenne, na megyek aludni.
Jó éjt!

2014. november 10., hétfő

Alex és hátizsák

Alex néha felveszi a kis hátizsákját, és abban játszik. Ezt azért kellett kitalálni neki, mert mindenkinek volt kis táskája, csak neki nem, amikor útnak indultunk valahová. Ezért kerestem egyet neki a táskáim közül. Ma éppen ebben játszott, és olyan túrásan hatott, nagyon tetszett, és lefotóztam :)
Karácsonyra készülök, a télapó is zsákkal jön
 Ebédkor mostanában valakit még meg kell etetni, mert különben nehezebben csúszik le a kaja. Hát, plüss helyett jönnek a gumiállatok. Ma egy elefánt volt a vendég, akinek adtunk enni. Ebéd befejeztével, amikor Alex kijött, és lepucoltam, elment játszani, kezdtem az asztalát letakarítani, és megláttam a kis mesterművét: Elefánt a tálban c. kompozíciót :D Nagyon tetszett, ezért lekattintottam, úgyis mindig a konyhában van a gép készenlétben :DD

Megfürösztöttek a kajában

2014. november 3., hétfő

Alex és bilizés

A bilizés még nem egészen úgy működik nálunk, mint másoknál. Ez még anya-szurkoló hely. Amikor elmegyek wc-re, azért, hogy a babát lekössem, mondtam neki, üljön a bilire, és 'szurkoljon' nekem :DD. Ez nagyon tetszett az Alexnak, és már magától hozza mindig a bilit, ha megyek wc-re. Persze, amikor pisi van, akkor is szurkol, pedig csak mondom neki, hogy 'pisi', most nem kell szurkolni :DD!!! Egyszer, amikor lent voltam, felnéztem az emeletre, és láttam, hogy kihurcolta magának a kis 'fotelt' és onnan játszott!! Hát, olyan édes volt, hogy csuda!

Komoly munkát végzek!

2014. október 30., csütörtök

Új brüme

Sziasztok!

Ma érkezett meg az a brüme, amit Robi rendelt egy kedves ismerős nagymamától. Alex náluk játszott, és nagyon megtetszett neki ez a nagyobb buldózer, és rendelt egyet a Robi. Ma hozta meg az Erika néni az unokákkal, és du.-i altatáskor amikor nézek egyet, nézek kettőt, már Alex bevackolta magát a brümével az ágyba :D Gondoltam, nem hozom a gépet, mert már idiótának érzem magam hogy az érdekességeket megörökítem, de aztán mégis gondoltam, kit érdekel végülis hogy idiótának érzem magam rajtam kívül????

Nehogy dolgozzon amíg alszok
Persze, mondani sem kell 5 perc alatt elaludt! Pedig már azt hittem, hogy harcolni kell majd, mert játszik vele, de kicsit tologatta, aztán hallom a nagy csendet... ez bejött! Ma...

Mindketten alszunk
Persze, amint elaludt a picike, a fránya igazi gépek visszajöttek, és délután itt ásnak meg targoncálnak, ki tudja mit csinálnak (az utat a kerítés mellett egészen a hegyig), csatornát, halmokat, stb. Ezek miatt előbb ébred Alex, és még ki tudja meddig túrogatnak itt mellettünk. Legalább aszfaltos utunk lesz, örültünk, a por nem száll be, de az út másik oldalán lévő növényzetet kiirtották, és ezért több föld fog beszállni, mint előtte... Grrr.

2014. október 24., péntek

Rokon gyerkőcök és játszás

A négyes ünnepen jöttek a nővéremék két gyerkőccel, Marcellel és Margarétával. Alex nagyon élvezte a gyerektársaságot, mindig a nyomukban lett volna. Nagyon jól eljátszottak, és Alexnek nagyon hiányoztak, amikor elmentek!
Első nap Marcell és Alex sisakpróbát játszott (vagy ki tudja mit) és nagyon jól elvoltak! Le is fotóztam őket, hogy legyen miről mesélni, felidézni valamit. Alex szereti nézegetni a fotókat.

Kipróbálja Marcell a sisakot
Házikó szerelése


Este persze ment a huncutkodás, ennyi gyerkőc nem volt még alváskor nálunk! Miket lehet tanulni tőlük, felmászni az emeletes ágyra, és bohóckodni! Ezeket a képeket nem találom sehol, ja, igen, Robi telefonján vannak :) Majd idetöltöm őket később :)) A fürdés is sokkal jobb volt egy kis pajtással Alexnek, mint egyedül a nagy kádban! Kellene egy nagyobb testvér neki, de hát visszafelé nehéz menni :)))

Eljött a nagy nap-járóka szétszerelése

Eljött az a nap, amikor úgy éreztük, hogy megszavazunk egy kis bizalmat a nagy legénynek, és elrakjuk a járókát. Elég nagy ahhoz, hogy megértse, ha nem mehet valahova, reméljük betartja majd azt. Nekünk lesz nehezebb, mert meg kell vele értetni majd dolgokat-most itt maradsz, nem jössz a konyhába, vagy ha jön a postás, akkor nincs járóka, a nappaliban kell neki játszania. Meglátjuk, mi lesz, de én már most egy héttel ezután élvezem, hogy nem kell kerülgetni a járókát, és pakolni benne!! Éljen a növekedés!

Szétszedés végén lehet játszani a csavarokkal

Ide való ez a csavar
Pont jókor végeztünk, mert ezután megjöttek a vendégek, és már élvezhettük a nagy teret :)

2014. október 19., vasárnap

Dugulás elhárítás

Vasárnap nagy élményben volt részünk: dugulást hárítottunk el a ház körül. Azaz, mint kiderült azért kuruttyolt lehúzásnál a wc, mert a házon kívüli akna, ami összeköti a házból kijövő csövet az utcai csatornával eldugult. Fantasztikus volt, hogy a pocok aludt vagy 3 órát, addig meg Robi lemászott, és kipucolta az aknát. Azaz, vödrökkel kimertük a 'dolgokat' bele a csatorna másik felébe (földből kiálló csonkba) addig, amíg el nem indult az áramlás. Sok gyökér, meg homok, kő volt az aknában, ezek az utat eltorlaszolták a házból kijövő cső és az utcai cső vége között. Nem is értem, miért nem kötötték össze ezt a két véget, miért kell akna ehhez??? Mindegy, az előző dugulás 3 éve volt, ilyen időközönként bevállalunk egy-egy guszta esetet :DDDD :DDD!

Hát ezt a betont nem egy angyal hengerítette el... pedig jó lett volna!
Apa a dolgos, és magától!!!
Közben a pocok békésen szundikál...
Blöki is próbált szunyókálni az ajtó előtt ha nem mászkálok arra mindig
Kis szépség a ház előtt a sok gusztustalanság közepette
Másik oldal
Apa a HERO!!! Kűzdött, és győzőtt! :D

2014. október 18., szombat

Kőhegyi túra és az Úr küldte fotós

Sziasztok!

Hát, milyen érdekes dolgok történnek velünk! Felmentünk szombaton a kőhegyre a családdal 8 lábon. Néha tízen (ekkor az Alex a saját lábát használta). Eszembe jutott, hogy miért nincsen nálunk fotógép, erre Robi 'kölcsönadta' a legújabb céges telefonját, de nagyon féltette, nehogy 'náthát' kapjon nálam, ezért gondoltam a kezdeti pár fotó után nem is fotózunk többet. Felérve a tetőre azért mégis megkértünk egy aranyos nyugdíjas túracsapatból hátramaradt férfit, aki még az öltözékét tekintve a 80-as éveknek hódolt, hogy készítsen egy családi fotót rólunk. A végén kiderült, hogy a 80-as években fotós volt a szakmája. Annyira belejött a fotózásba, hogy az egész csapat eltűnt körüle, és a végén ellenkező irányba indult el, mint amerre a csapat ment... egyszer még összeakadtunk vele a bozótos úton, amint a csapatát kereste, aztán útba igazítottuk (mi láttuk a csapatot, amint elment, csak azt nem tudtuk, hogy ő is hozzájuk tartozik, annyira elfotózkodott...). Szegény fickó... Aztán jót ettünk és szórakoztunk a hegytetőn a túrista háznál. Kutyusoztunk, vidámkodtunk. Alexnek egész végig mondtuk, hogy majd megnézzük az állatokat odafent, erre, nem kilakoltatták az állatokat, és szegény gyereknek megmutattam az üres elkerített telekrészt a büdös pottyantós wc mellett.... jaj! Lefelé menet a kőhegyről meg egyszer csak előbukkan a semmiből egy férfi, aki a bozótból kiabál, hogy: 'Erre rövidebb!' Na, elindultunk arra, aztán, mintha egyszer csak magazinfotózásra értünk volna, elkezdett fotózni minket, és mondta, hogy csak gyalogoljunk természetesen, meg így-úgy amúgy. Kikísért minket a kilátóhoz, és ott is készített pár fotót a bazinagy felszereltségű gépével. Gondoltuk: miazéletértminket? Azért a végén gyorsan elkértük az emailjét, hogy küldje már át a képeket nekünk is. Szentendréről jött az egyik mozitól. Ezeket fotózta rólunk:

Az ajándék kép fentről

Hogy ez a Robi mindig vicsorog

Köszönjük a szép fotókat Uram :DDD!!!
Hazafelé csak 8 lábon jöttünk le a hegyről, és a kispocok a fáradtságtól már majdnem az autóhoz érve elesett (kb. csak ekkor tettük le), és feldagadt a felső kis ajka... amúgy harci sebesülés nélkül megúsztuk az esetet :DDD!

2014. október 17., péntek

Papa

Nagyon vicces, hogy Alex mennyire megjegyezte apukámat, őt úgy hívjuk: Papa. Neki szakálla van, és ez nagyon mély benyomást hagyott Alexben. Itthon, van egy fókás angolos-oroszos könyvünk, amiből a képeket nézve lehet tanulni a szavakat (melléjük van írva). A foglalkozásoknál van egy matróz, akit kiszúrt Alex, és 'papá'-nak kezdte elnevezni, mert ősz és szakálla van :)))) Még az állát is dörzsöli, hogy igen, papának szakálla van, ott ni! Hát, ezt meg kell örökíteni az utókornak, ezért lefotóztam 'papa hasonmását' és közzéteszem :)))

Papa, a matróz
Persze, azt meg kell jegyezni, hogy Gryllus Vilmos bácsi is papa, meg a többi fehér szakállas bácsi is :DDD